Jeremiás siralmai 5

¹Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!

²A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.

³Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.

⁴Vizünket pénzért iszszuk, tûzifánkat áron kapjuk.

⁵Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.

⁶Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

⁷Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.

⁸Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökbõl.

⁹Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levõ fegyver miatt.

¹⁰Bõrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.

¹¹Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szûzeket Júda városaiban.

¹²A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.

¹³Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek fahordásban botlanak el.

¹⁴A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.

¹⁵Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.

¹⁶Elestt a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!

¹⁷Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;

¹⁸A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!

¹⁹Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékrõl nemzedékre!

²⁰Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú idõre?

²¹Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.

²²Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettéb!