Mikeás 5

¹Seregelj hát egybe, seregek leánya! Ostrommal támadt ellenünk; pálczával verjék arczul Izráel biráját!

²De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belõled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitõl fogva, öröktõl fogva van.

³Azért odaadja õket, míg a szûlõ szûl, de az õ atyjafiainak maradékai visszatérnek Izráel fiaihoz.

⁴És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az õ Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert ímé felmagasztaltatik a földnek határáig.

⁵És õ a mi békességünk. Ha az Assirus eljõ a mi földünkre és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolcz fejedelmi férfiút.

⁶És megrontják Assiria földjét fegyverrel Nimród földjét is az õ kapuiban; és megszabadít az Assiriustól, ha a mi földünkre eljõ és a mi határunkba lép.

⁷És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fûnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban.

⁸És a Jákób maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lészen, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, a mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki tõle megszabadítson.

⁹Erõt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak.

¹⁰És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kivágom lovaidat közüled, és elvesztem hadi-szekereidet.

¹¹És kivágom földednek városait, és ledöntöm minden erõsségeidet.

¹²És kivágom kezedbõl a bûvszereket, és szemfényvesztõid nem lesznek néked.

¹³És kivágom faragott képeidet és bálványaidat közüled, és nem imádod többé kezeidnek csinálmányait.

¹⁴És kiszaggatom a te berkeidet közüled és elpusztítom a te városaidat.

¹⁵És haraggal és hévvel állok bosszút a pogányokon, a kik nem engedelmeskedtek.