A zsoltárok 108

¹Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsõségem is kész.

²(108:3) Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

³(108:4) Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

⁴(108:5) Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhõkig ér a te hûséges voltod!

⁵(108:6) Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsõséged legyen az egész földön!

⁶(108:7) Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

⁷(108:8) Az õ szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

⁸(108:9) Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelõm.

⁹(108:10) Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

¹⁰(108:11) Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

¹¹(108:12) Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

¹²(108:13) Adj szabadulást nékünk az ellenségtõl, mert hiábavaló az emberi segítség!

¹³(108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és õ megtapodja ellenségeinket.